Géntechnológia és a zöld forradalom

Thomas Robert MALTHUS 1798-ban az ipari forradalom Angliájában rávilágított a népesség-robbanás és a bekövetkező élelmiszerhiány összefüggésére. Szerinte a mezőgazdaság élelmiszertermelő képessége nem tud lépést tartani a rohamosan növekvő létszámú lakosság táplálék-szükségletével.

Sajnos az előrejelzése igaznak bizonyult és az 1950-es évekig az éhező milliók, éhenhaló százezrek, kalória- fehérje- és vitaminhiányosan táplálkozó milliárdok jellemezték a földgolyónk legnagyobb részét.

A második világháború utolsó éveiben egy amerikai mezőgazda és csapata elkezdte megváltoztatni ezt az éhező világot. Norman Ernest BORLAUG a többé-kevésbé sikeres forradalmáért 1970-ben Nobel Béke Díjat kapott. A nevét az egész világon ismerik, többnyire áldják, néhányan átkozzák, Magyarországon alig említik. Műve – a zöld forradalom – enni adott az emberiségnek; nem segélyt osztott, hanem földművelést, növénytermesztést tanított szerte a világon. Lehet, hogy ő alkalmazta a tudástranszfert is először, a fejlődő országok segítésének máig legkorszerűbbnek tartott módszerét, amely "hal helyett háló" formájában persze több ezer éve ismert. BORLAUG gabonanemesítő és technológiafejlesztő tevékenysége nyomán az éhező Mexikó gabona-exportáló országgá vált, India, Pakisztán és Afrika számos országának parasztjai és kutatói tanulták meg tőle, hogyan kell a zöld forradalom újításait a termőhelyhez, a gazdasághoz és az adott társadalomhoz illeszteni.

Ma is sokan éheznek a világon, a FAO az Egyesült Nemzetek mezőgazdasági szervezete október 16-át a világ élelmezési napjának választotta (World Food Day, UN–FAO). Jelmondata szerint az élelemhez és a táplálkozáshoz való jog az emeberi alapjogok egyike. Természtesen mindannyian tudjuk, hogy éhező társadalomban nem épülhet demokrácia. A kilencvenes évekre a hagyományos keresztezéses nemesítés tartalékai részben kimerültek, illetve már nem elég gyorsak és hatékonyak ahhoz, hogy lépést tartsanak a népesség-robbanással. A második zöld forrdalom, a biotechnológia és a génmódosítás forradalma talán megoldja a régi problémákat, bár bizonyára újakat is teremt. BORLAUG elátkozói szerint ő is csak teremtette az újabbakat, a műtrágyázás és a vegyszeres növényvédelem elterjesztésével, valamint az egyébként talán meg sem születő népesség életben tartásával. Nem túl keresztényi nézetek! Az idős Nobel-díjas tudós ma is a haladást támogatja, híve a géntechnológia alkalmazásának; ebben látja a reményt a hatmilliárd ember élelmezésére.