Esettanulmányok: térségi innováció a gyakorlatban

A vidéki környezetre hagyományosan jellemző a konzervativizmus az új dolgok létrehozásában, illetve elfogadásában. A történéseket leggyakrabban nem maga a néha már katasztrofális helyzet váltja ki, a közvetlen kiváltó ok általában egy "friss szemmel" néző betelepülő vagy azok csoportja.

{openx id=20}Vidék- és agrárfejlesztési program Tolna megye három együttműködő kistérségében (TORCH = Tolna county Rural Change Program)

Az 1998-ban SAPARD pilot-programként elkészített vidékfejlesztési terv Tolna megye három területére épült. (A terv elkészítésekor még nem volt kötelező feltétel, hogy a program összefüggő területekre készüljön).

torch_map

A mintegy 650 km2 terület 24 településén közel 18 000 ember él. A települések méretére jellemző, hogy a 24 község közül a legnagyobb 3 030 lakost számlált, míg a legkisebben 225-en éltek.

A területet korábban sajátos kulturális, gazdasági és társadalmi szerkezet, erdőkkel, kertekkel és szántóföldekkel tarkított változatos táj, érintetlen természet, virágzó falvak, helyi központok, és élénk kisipar jellemezte. Sajnos ez mára alaposan megváltozott. A térség fő gondja ma a visszafejlődött, hátrányos helyzetű terület, amely a munkanélküliség, a népesség elvándorlása, a mezőgazdaság hanyatlása, a fejletlen infrastruktúra, az alapvető szolgáltatások hiánya, a természeti értékek elvesztése, az alkoholizmus és a cigány kisebbség gondjaitól terhelt.

Programunk fő célkitűzése (lásd a következő ábrán), hogy a terület szociális és gazdasági helyzete tartósan javuljon. Ezen belül célunk munkalehetőségek teremtése, az életszínvonal javítása valamint a környezeti és a természeti értékek megtartása.

torch_celok

Programunk komplex és egymást részben átfedő projektjei:
- komplex szociális, egészségügyi és önálló életviteli projektek indítása a hátrányos helyzetű emberek és családok számára;
- nők szociális helyzetét javító projektek, gyermekgondozási, háztartásvezetési, krízis- és konfliktuskezelési tanácsadás;
- a pályakezdő és a fiatal munkanélküliek válságkezelése, tehetséggondozás, krízisszálló;
- a közlekedési, a vízügyi és a telefonhálózatnak csak a (térinformatikai GIS) tervezése, mert a megvalósítás költségesebb, mint amit ez a pályázat nyújthat;
- interaktív kábeltévé és az inter- és intranet infrastruktúra fejlesztése;
- az előbbin alapuló informatikai fejlesztés megkezdése, amely az interaktív hálózatokkal megteremti az "intelligens régiót";
- a mezőgazdasági termelés, értékesítés hatékonyságának növelése, termelői szervezetek, ökológiai gazdálkodás segítése;
- a helyi ipart és kézművességet, a kis- és középvállalkozásokat üzleti tanácsadással segítő szaktanácsadói rendszer kialakítása, inkubátor ház;
- az emberi erőforrás fejlesztésére és különösen az innovációs képességek fokozására oktatási központ kialakítása;
- szociális munkások (diakónusok/diakonisszák) és falugondnokok képzése, továbbképzése;
- a meglévők mellett még legalább két TELEHÁZ építése és a továbbiak megalapozása;
- a népi kultúra és a hagyományok ápolása és felélesztése, kulturális napok, alkotótáborok szervezése;
- a vidéki, falusi és az agroturizmus fejlesztése.

A kitűzött célokat csak a helyi lakosság együttműködésével, integrált megközelítéssel, a program komplexitásából adódó szinergikus hatások kihasználásával lehet megvalósítani. Ezek összehangolását, a kistérségek részvételének koordinációját, a megvalósításhoz szükséges források elnyerését célzó pályázatok elkészítését a Térség-fejlesztési Oktatási és Tanácsadási Központ végzi (Rural Education and Advisory Centre in Tolna county = REACT). A REACT a három összefogó mikro-térség összehangolását végző irányítóközpont a következő feladatokkal:

- a teljes TORCH program átfogó irányítása, az összefonódó projektek koordinálása,
- mezőgazdasági és vidékfejlesztési beruházásokban nyújtott folyamatos technikai és tervezési segítség,
- emberi erőforrás-gazdálkodás, tréningek szervezése,
- kis- és középvállalkozások üzleti-stratégiai tervezése, tanácsadás,
- mezőgazdasági szaktanácsadás és kapcsolódó szolgáltatások,
- térségfejlesztési menedzserek képzése,
- az EU térségfejlesztési adatbázisának telepítése és kezelése,
- a projektek és a teljes program nyomon követése (monitoring), dokumentációja és kiértékelése.

torch_osszehang

A siker kulcsai a TORCH programban:
- gondos tervezés, szakértő vezetők, szakmai segítségnyújtás,
- alulról szerveződő hálózat, a lakosság motiváltsága, részvétele,
- kedvező finanszírozási feltételek, EU és magyar támogatások elnyerése,
- az egyes projektek szinergikus és multiplikátor hatásai, pozitív visszacsatolás,
- a program és a projektek nyomonkövetése és folyamatos értékelése.

 


{openx id=22}A TORCH-program egyik központi települése az alig 500 főt számláló Nagyszékely volt, amely a Tolna megyei Hegyhát egyik igen nagy múlttal rendelkező települése, már a bronzkortól lakott volt. Történelmi források szerint a település elnevezése székely törzsek betelepedéséhez köthető, akik a honfoglalás előtt érkeztek a falu jelenlegi területére (a középkorban Püspökszékely néven említették a települést). A törökök kiűzése után az elnéptelenedett faluba hesseni tartományból toboroztak német anyanyelvű, református vallású családokat. Az új betelepülők elkezdték a falu felvirágoztatását, iskolát alapítottak és templomot építettek. Elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak, szőlőt termeltek és állatokat tartottak, de megjelentek az iparosok (kovács, bognár, takács, asztalos) is. A falu gazdasági és kulturális életét bizonyítja, hogy a XX. század elején a faluban volt malom, gyógyszertár, orvos, állatorvos és hotel is, mely fontos szerepet töltött be a falu társasági életében.

A falu életében a kedvezőtlen változások már az első világháborút követően elkezdődtek, a gazdasági változások következtében a népesség csökkenése is elkezdődött. A második világháborút követően a német lakosság jelentős részét kitelepítették és helyükre a Felvidékről, illetve az Alföldről (Békésszentandrás környéke) érkeztek új lakosok. Az új betelepülők nehezen tudtak beilleszkedni a falu életébe, hiszen a korábban főleg napszámosként dolgozó emberek nem ismerték az önálló gazdálkodás fortélyait. Sajnos ennek következményeként felbomlott a régi faluközösség, a hagyományok és szokások is eltűntek. A szocializmus évei alatt a fiatalok jelentős része elvándorolt, elkezdődött az elöregedés és az elszegényedés folyamata, amely a mai napig jellemző a falura. (www.nagyszekely.hu)

nagyszekely_nepes

A rendszerváltást követő bizonytalan helyzetet a falu lelkésznője (Donáth J., 1995) így fogalmazta meg: az egykor "...3000-es településből 500 lelkes falu lett mára. Iskoláját elvették, illetve most csak alsó tagozat van. Gazdaság nulla, csak az idősek vannak, illetve azoknak a beköltöző kubikusoknak a leszármazottai, akik soha nem gazdálkodtak. Tehát most úgy néz ki Nagyszékely, hogy van 50 gyerek körülbelül az 500 lakosból. 150 körüli az idős, a nyugdíjas, méghozzá hetven fölöttiek inkább. A többiek? Negyven-valahány évesen sorban temetem el őket, mert sokan csak a kocsmáig jutnak el, illetve a szétbomló téeszig."

Nagyszékely területe 1999-ben 3 771 hektár (2006 jan. 1-én 3 670 ha), ebből belterület 150 hektár, a lakosság száma 441 fő (2006 január 1-én 484 fő), a lakások száma 251 (2006 január 1-én 233). 1999-ben új lakás nem épült, a természetes fogyás 4 (3 születés, 7 halálozás), a vándorlási különbözet -3. A lakások villamos energiával 100%-osan el vannak látva, s minden lakásba be van vezetve a víz is, szennyvízcsatorna azonban nincs a településen. 27 lakásban használják a vezetékes gázt, a távbeszélő fővonalak száma 171, a személygépkocsik száma 56. A kommunális hulladékot havonta egyszer szervezetten gyűjteti össze az önkormányzat, és azt a pincehelyi szeméttelepre szállítják. A községi óvodában a 18 gyereket 2 óvónő látja el, az iskolában csak alsó tagozat van, 1999-ben 19 tanulóval és 3 pedagógussal, 17 gyermek napközi ellátásban is részesült. A felső tagozatos gyermekek a tolnanémedi iskolába járnak. A konyha - az óvodás és iskolás gyermekek mellett - a rászoruló idős embereket is ellátja. Az önkormányzati könyvtárnak 3 ezer kötete van, a kultúrházban működik a nyugdíjas klub is. A faluban sportélet nincs. A háziorvos hetente két alkalommal jár ki rendelni Pincehelyről a minimálisan felszerelt orvosi rendelőbe, szakképzett ápolónő azonban állandóan a lakosság rendelkezésére áll. A legközelebbi kórház a 11 km-re lévő Pincehelyen van. A lakosság többsége katolikus, majd a reformátusok következnek, de megtalálhatók a Jehova tanúi és a mormon vallás követői is. 1999-ben a működő vállalkozások száma 13, ebből 1 korlátolt felelősségű társaság és 12 egyéni vállalkozás. Az 5 kiskereskedelmi egységből 2 élelmiszerüzlet, és egy vendéglátóhely van a faluban. A vállalkozások hiánya is oka a munkanélküliségnek (lásd a következő táblázat).

nagyszekely_munkan

Az adatsor csak a regisztrált munkanélküliek arányát mutatja, a valóságos számok jóval nagyobbak. 1999-ben 9 személy részesült jövedelempótló támogatásban. 2000-ben volt olyan időszak, amikor 20 fő kapta ezt a támogatást. A községben egy-két megüresedett lakóépület üdülés, pihenés céljára való megvásárlásával spontán indult el az üdülés. Néhányan felfedezték a szép környezetet, a kirándulásra kedvező környéket, a Kisszékelyig nyúló erdő vadban is gazdag. Nagyszékely és a környező többi település zsákközség jellegének megszüntetésére Miszla, Nagyszékely, Kisszékely, Belecska, Sárszentlőrinc, Keszőhidegkút területfejlesztési társulást hozott létre, a jobb közlekedési lehetőség ugyanis a munkanélküliség csökkentését is segítené.

A faluban az egyetlen műemlék jellegű épület a református templom, a gyülekezet 1801-ben a régi templomromot részben lebontotta, és a gótikus szentély egy részét felhasználva késő barokk hajóval egészíttette ki. Berendezése, intarziás szószéke szintén a késő barokk kor ízlését tükrözik. Sok régi német ház oszlopos tornácával még elhanyagolt állapotában is a valamikori szorgalomról, jómódról tanúskodik (Tamási Kistérség Honlapja).

A falu egyetlen burkolt úttal rendelkező zsáktelepülés, erősen öregedő népességgel és nagyarányú, reménytelen munkanélküliséggel. Maguk a fiatalok is kilátástalannak ítélték meg a helyzetet, a helybeliek passzivitását csak erősítette a segélyezési rendszer. A falu elhagyott, leromlott volta szöges ellentétben áll a település valamikori gazdagságát jelző hatalmas sváb házakkal, a díszes tornácoszlopokkal, a marhacsorda terelésére kialakított széles utcával, a mészárszék és a marhakereskedőket valaha fogadó hotel málló elhagyatottságában is szép épülete.

Változást a település életébe a ‘90-es évek elején odaköltözött református lelkészasszony hozott. Az ő személyisége elsősorban a szociális területre fogékony, első ötletei (szociális tanácsadás, falugondnoki szolgálat, idősgondozás, munkaügyi felzárkóztató programok) is ehhez a területhez kötődnek. Hamarosan kis csapat gyűlt köré, 1994-ben létrehozták a Nagyszékely Alapítványt, így szervezeti keretek között indult el az ötletek megvalósítása, a projektek kidolgozása. Bármilyen ügyesen próbálják is a változtatás igényét a falu többi lakójába ültetni, a passzivitás, sőt az újjal szembeni ellenállás igen erős volt, de kitartással, erős akarattal újabb és újabb projekteket indítottak el, ezzel gerjesztve az innovációs folyamatot.

A helyzet felismerése, új ötletek, cselekvési tervek és megvalósult projektek jellemzik a munkájukat. Számos kudarc ellenére sem törnek le, a nagyszékelyi álmok is eljutottak a megvalósulás fázisáig: működik a falugondnoki hálózat, a helyi asszonyoknak szövő- és varrótanfolyamot szerveztek, elindultak a családsegítő és válságkezelő programok, valamint folyamatos az idősek gondozása. A munkanélküliség enyhítésére Szociális Közmunkaprogram keretében néhány hektár gyümölcsöst is telepítettek.

nagyszekely

Félő azonban, hogy ezek a tevékenysége - bár a helybeliek életét nagyban segítik - hosszútávon nem lesznek fenntarthatóak. Ezt a lelkészasszony is megérezte, és a kezdetben tisztán szociális célokat követő tervek helyett újabb ötletei bevétel termelésére is alkalmas létesítményekre irányulnak, a vendégházban például azoknak a turistáknak nyújt szállást, akik a "Kék Házban" (teleház, inkubátorház) működő szövő- és korongozóműhelyben folyó oktatás, vagy a tervezési fázisban lévő gyógylovagoltatás, Önálló Életvitel Központ miatt jönnek a faluba.

Az egykor legelőként hasznosított, ma elhagyott völgykatlanokba játszóparkot tervez gyerektáboroztatáshoz, sőt aszalóházat épít a termőre forduló almás gyümölcsének jobb hasznosítására. Létrehozták a helyi piacot, egyházi dokumentációs központot, kutatói vendégszobákat alakítottak ki és elkezdődött a helyi pincék felújítása. Vagyis a szociális célokkal induló innováció egyre inkább gazdaságivá válik, persze az eredeti célokat szem előtt tartva.

 


{openx id=21}A közelben levő, és adottságaiban is hasonló Kisvejkei Kistérségben más utat választottak a problémák megoldására. A településsel tanszékünk az 1990-es évek végén ismerkedett meg az akkor induló SAPARD pilot-program kapcsán. Kisvejke hat másik településsel együtt a SAPARD programba való bekapcsolódáshoz önkéntes kistérségi társulást hozott létre. A hét településből hat (Kisdorog, Kisvejke, Lengyel, Mucsfa, Tevel, Závod) a hivatalos statisztikai területbeosztás szerint a bonyhádi statisztikai kistérséghez, egy település (Mucsi) a tamási statisztikai kistérséghez (LAU II.) tartozik. A hét település közül a legkisebb lélekszámú Závodon mindössze 373 lakos él, míg a legnagyobb lakónépességgel Tevel rendelkezik (1 597 fő). A kistérség a települések számát tekintve a 108 településsel rendelkező Tolna megyének 6,5%-át, a területét tekintve 3,4%-át, lakosságát figyelembe véve viszont csak 1,9%-át teszi ki. Tolna a maga 67 fő/km2 népsűrűségével csak a tizennyolcadik a megyék között, míg a kistérség népsűrűsége még a megyén belül is feltűnően alacsony, a megyei átlag csupán 55,2%-a. Legritkábban lakott települése Mucsi (20 fő/km2), a megye településeinek listáján a 96. helyet foglalja el, de a 63 fő/km2 népsűrűségű Tevel hiába emelkedik ki arányaival a kistérségből, a megyén belül ez csak a középmezőny alsó feléhez

A jelenlegi statisztikai célú kistérségi besorolás és adatok alapján a településekhez tartozó kistérségek a következő adatokkal jellemezhetőek:

kisvejke_ikol

Mindkét kistérségben nagyon alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (az országos átlag alig fele), még a középfokú végzettséggel rendelkező száma is jóval elmarad az országos átlagtól, annak ellenére, hogy a kistérségekben több középfokú oktatási intézmény is található.

Az alábbi táblázat adatai alapján elmondhatjuk, hogy a Bonyhádi Kistérség esetében az országos átlagnak (5,3%) nagyjából megfelelő munkanélküliségi ráta (5,8%) jellemző, míg a Tamási Kistérségben (8,2%) ez a szám az országos és a régiós átlagot is jóval meghaladja.

kisvejke_fogl

A kistérség egészére a mező- és erdőgazdálkodás a jellemző, a térségben egyedül a tégla készítésére alkalmas agyag és agyagos lösz kitermelése jelentett némi iparosodást Tevel, Kisdorog és Lengyel községben, de az előbbi két településen a rendszerváltás után ez is megszűnt. Hagyományos kézműipari termékek léteznek a kistérségben, de ezek elsősorban helyi igényeket elégítettek ki, mivel a kereskedelmi útvonalaktól a térség települései mindig is távol estek.

A kistérség földjei általánosságban hagyományosan jó mezőgazdasági területnek mondható.

kivejke_muvag

Bizonyos növények kimagasló eredménnyel termeszthetők a kedvező ökológiai feltételek következtében. A kistérség szántóterületeinek átlagos aranykorona értéke 22,5, igaz ez nagy szóródást mutat: a legalacsonyabb Kisvejke határában, ahol 11,8 AK, míg a legmagasabb Tevelnél, 23,1 AK. A mezőgazdasági területek átlagos aranykorona értéke hasonló képet mutat: a kistérségben 21,2 AK, Kisvejkén 12,0 AK, míg Tevelen 21,4 AK.

A kisvejkei újítások a rendszerváltást követően, már a kezdetektől is inkább gazdasági jellegűek. A hét falut összefogó kistérségnek 57%-a halmozottan hátrányos helyzetűnek mondott, a munkanélküliség itt is látványosan nagy arányú, a népesség pedig fogy. A terület további fejlődését meghatározta, hogy a kisvejkei Szabadság MGTSZ megszűnése előtt kajszi ültetvényt telepített, s a gyümölcsöt az első években igen jó áron értékesítették az új tulajdonosok. Ehhez járult még, hogy a ´ 94-es év különösen nagy termést (és jövedelmet) adott, így a következő években a gazdák állami segítséggel újabb telepítésekbe vágtak. A fejlődés további erősítője a termesztéshez szükséges szakértelmet nyújtó lengyeli Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola, amelynek diákjai és tanárai is többnyire a térségből kerülnek ki. Hamarosan azonban problémák adódtak a kajszi eladásával, eleinte a gyümölcs hámozott, felezett értékesítése ígérkezett megoldásnak - a falu apraja-nagyja dolgozott vele. Az újonnan alakult szövetkezet elnöke és egyben térségi menedzser határozott egyénisége fogta össze a gazdákat. Ötletei elsősorban gazdasági jellegűek: a területen termett összes gyümölcsöt befogadó hűtőházra és fagyasztókamrákra, kombájnra és más gépekre vonatkoztak. Nem volt könnyű összefogásra bírni a gazdákat, itt is voltak ingadozók, a szövetkezetből kilépők és a sikerre féltékeny ellendrukkerek.

kisvejke_huto

Az ötlet akkor válik cselekvési tervvé, amikor a szimpatizáns személyek szerepe konkretizálódni kezd. Az innovációt képviselő kis csoport "szövetségesek" keresésére indul. Általában minél többféle és minél szilárdabb kapcsolatra tesznek szert, annál biztosabb, hogy képesek lesznek megvalósítani innovatív elképzeléseiket. A Kisvejkei Kistérség innovátorai szövetségeseik közt tudják a kistérség hét falvának polgármestereit és ez sokban segíti tevékenységüket.

A helyzet felismerése, a résztvevők aktív szerepvállalása és a külső kapcsolatok már elindíthatják a konkrét terv, a projekt kidolgozását, amely már csak egyetlen lépésre van a megvalósítástól. Kisvejke történetében ez elsősorban egy gépkör, majd a szövetkezet alakulását jelentette. A helyi gazdák büszkesége és összetartozásuk szimbóluma a megépült fagyasztóház, és a közösen vásárolt kombájn. Tovább folyik az ültetvénytelepítés és kisebb gépek vásárlása, a hűtőház fejlesztése. A gazdák belátták az együttműködés fontosságát, megalapították a helyi TÉSZ-t, amely már az export lehetőségét is fontolgatja.
A folyamat megállíthatatlanul gördül előre, annál is inkább, mert hamarosan jelentkezik az innovációból származó első valódi, tehát általa termelt bevétel. A kisvejkei folyamat jó eséllyel eljut majd az utolsó szakaszba, vagyis további támogatás nélkül is életképes, ökonómiailag fenntartható lesz. Kisvejke fejlődésének természetesen szociális vonzatai is vannak: a munkanélkülieknek valamilyen keresetet nyújt a napszám (ugyan ennek helyi megítélése elég ellentmondásos), a kultúrházat leszázalékoltakat foglalkoztató szövőműhellyé alakították, tanfolyamok szervezésére és a néptánc-csoportok támogatására is van lehetőség.

A sikeres térségi innováció legfőbb kritériuma a fenntarthatóság, s ez egyben az innovációs folyamat egyik legkritikusabb pontja is. A fenntarthatóság teljes gazdasági, technológiai és ökológiai összhangjának megteremtése meglehetősen nehéz feladat, inkább az optimális kombináció megtalálására lehet törekedni. Gazdasági szempontból hosszú távon nem lehet fenntartható az az innováció, amely mindig újabb és újabb tőkeinjekcióra szorul. Az ilyen fejlesztések előbb-utóbb az elsorvadás sorsára jutnak, s végső soron kárba vész az addigi szellemi és anyagi befektetés.

A nagyszékelyi és kisvejkei folyamat tulajdonképpen konvergál: ugyanazon cél felé, a gazdasági-társadalmi fejlődés irányába tart. Ez nem is csoda, hiszen ugyanazokra a kérdésekre, Tolna megye elöregedő, elnéptelenedő falvainak problémáira keresik a megoldást (Holló - Fazekas - Bálint, 2002).

 


{openx id=23}The Economist. Dec. 16th 2004. nyomán Bálint András

Hogyan vált az amerikai áfonya vidékfejlesztési esettanulmánnyá?

Az innováció, a mindig megújulásra való képesség révén. Igaz, maga az áfonya is olyan különleges növény, amelynek tulajdonságai a hazai áfonyaismerőket is meglepi.

Az amerikai tőzegáfonya, a cranberry a karácsony szimbóluma; élénkpiros színével és édeskés-kesernyés ízével a pulykasült elengedhetetlen kísérője és az asztalterítő rettegett ellensége. Emellett az élelmiszeripar állatorvosi lovává is vált, így az üzleti iskolákban e gyümölcs történetével példázzák a modern táplálkozás-tudomány lehetőségeit és dilemmáit. Az amerikai áfonya nem az a kis kék bogyó, mint amit itthon ismerünk, hanem a cseresznyéhez hasonló méretű, kultikus csemege.

Az amerikai áfonya (tőzegáfonya, latin nevén Vaccinium macrocarpon) a fekete áfonya és a szőlő mellett egyike a három őshonos észak-amerikai gyümölcsnek (a többi fajt a betelepülő emberek hozták magukkal). Betakarítása és válogatása a gyümölcs különleges fizikai jellemzőire épül, az úszásra és a pattogásra Erősen festő leve miatt az észak-amerikai mosóporreklámban nem vörösbor vagy pörkölt fröccsen a terítőre, hanem a karácsonyi pulyka mellé felszolgált áfonyaszósz. Édességként nem csak áfonya ízű, hanem narancsos, mangós, málnás is lehet.

afonya

Az áfonyabiznisz hajtóereje ugyanaz, mint a tömegtermelésbe vont egyéb termékeké. A növekvő kereslet kiegyensúlyozott és olcsó kínálatot követelt. A megnövekvő kínálat új piacok feltárását tette szükségessé. Így az új piacok kereslete tovább nőtt, és ezzel be is zárult a kör. Az áfonya pedig csak fogy.

Az őslakos indiánok főleg a péppé zúzott áfonyát fogyasztották, de használták festékként és gyógyszerként is. Már a korai telepesek felfedezték, hogy ha az áfonyát a juharszirupban felfőzik, akkor a kesernyés gyümölcs édes szósszá válik, ami a sült húsok páratlan kiegészítője lehet.

afonyagyujtes

Az áfonya a függetlenségi háborúban új szerepkört kapott. Ami a brit hadsereg számára a citrom, az az amerikai haditengerészetnek az áfonya lett. A hajók fedélzetén hordókban tárolt áfonya óvta meg a hosszú utazások elszenvedőit a C-vitamin hiányától, a skorbuttól. A gyorsan meggazdagodó áfonyakereskedők egyetlen problémája az volt, hogy gyűjtetniük kellett a gyümölcsöt. A termesztésbe vonás ugyanis sehogy sem sikerült.

A termesztés legfőbb problémája az áfonya különleges talajigénye volt. Szokatlan módon ez a növény a nedves, rossz vízelvezetésű, erősen savas, tőzeges-agyagos talajokat kedveli. Ilyen talajok a gleccserek által letarolt területeken képződnek. De az áfonyának még ez sem elég, és egészen az 1800-as évek elejéig senki sem tudta megfejteni, mi hiányzik neki. Végül egy szemfüles farmer megfigyelte, hogy a legszebb gyümölcsű áfonyák ott teremnek, ahol a szél több különböző homokréteget fúj a növényekre. Amikor a homok rétegezését mesterségesen utánozták, megtörtént az áttörés, és a vad áfonya megszelídült.

Az amerikai áfonya a 20. századra a leghatékonyabban gépesített termesztésű kultúrnövény lett. Különleges betakarítógépeket fejlesztettek hozzá, de a két legnagyobb újítás az áfonyabogyó természetes tulajdonságainak megfigyeléséből adódott. Az áfonya pattog, mint a labda. E tulajdonság felfedezője az egyik első termesztő, John Webb volt, aki történetesen egyetemi tanár, és balszerencséjére féllábú volt. Nehezen járt, és még nehezebben birkózott meg azzal a feladattal, hogy a dobozokba szedett áfonyát lecipelje a pincébe, a szortírozás és tárolás helyére. Ezért a pince bejáratánál egyszerűen legurította az áfonyabogyókat a lépcsőn. Az ép, egészséges szemek lepattogtak a pince padlójára, míg a romlott vagy sérült szemek fennmaradtak az első pár lépcsőfokon. Ez az ötlet, illetve a bogyók pattogása alapozta meg később az automata áfonyaválogató gépek kifejlesztését.

Az áfonyabogyó úszni is tud. A pattogást lehetővé tevő, a bogyó belsejét bélelő légpárnái a vízen is fenntartják. Ez adta az ötletet az 1960-as években az áfonyafarmereknek, hogy földjeik elárasztásával takarítsák be terményüket.

afonyabetak

Egy óriási, habverőhöz hasonlító eszközzel csapkodják le a bogyókat a kocsányukról, majd óriási seprűkkel terelgetik a felúszó bogyókat a rendeltetési helyükre. Az eljárás nemcsak hogy megduplázta a betakarítás hatékonyságát, de az elárasztott földön termő növények még a téli fagyokat is jobban átvészelték. Már csak a friss fogyasztásra szánt 15%-nyi áfonyát takarítják be szárazon; a gyümölcslének, szósznak és egyéb célokra szánt mennyiséget az árasztásos technikával, nedvesen szüretelik.

Az áfonyát a feldolgozóipar álmává varázsoló cég, az Ocean Spray, a közel ezer termesztő által birtokolt szövetkezet. Az 1930-ban, három áfonyafarmer összefogásával alapított szervezet lassú növekedésnek indult, és egészen 1959-ig sikeresen értékesítették termékeiket: friss áfonyát évközben, és áfonyaszószt karácsonykor. Ekkor azonban az amerikai kormány váratlanul bejelentette, hogy növényvédőszer-maradványokat találtak az áfonyaszószban. A rémhír gyorsan terjedt: sok termesztő termékét visszavonták a piacról és az Ocean Spray elvesztette egy teljes év forgalmát. Ez adta meg a végső lökést: a cég elhatározta, hogy olyan termékeket fejleszt ki, amelyek egész évben árusíthatók lesznek.

cranberries

Az első ötletük a gyümölcslé volt, amely olyan sokáig tárolható, mint semelyik másik termék a piacon, ráadásul sokkal jobban szállítható és raktározható, mint a friss gyümölcs. A friss gyümölcslé készítésében nem a tárolhatóság a legfontosabb - azt a pasztörizálás és a csomagolás megoldja - hanem a szín és a homogenitás megőrzése. A legtöbb gyümölcslé ugyanis nemcsak megbarnul néhány hét tárolás alatt, hanem a bennük úszó rostok és egyéb anyagok kiválva és leülepedve rontják a megjelenésüket is. Az Ocean Spray szerencséjére az áfonyaitalt pirosító természetes festékanyagok a gyümölcsök világában a legstabilabbak közé tartoznak (ezért szinte lehetetlen kimosni őket az asztalterítőből). Speciális szűrési és csomagolási eljárásokkal sikerült megoldaniuk, hogy az általuk készített gyümölcslé egy teljes évig megőrzi tetszetős tulajdonságait. Ezzel el is érték céljukat.

afonyale

Amikor 1963-ban megjelent a piacon az áfonyalé, az Ocean Spray egy újabb gonddal szembesült: meg kellett nyerniük az embereket, hogy vásárolják a terméket. Egyszerre kellett megbirkózniuk a márka és a kereslet felépítésével. És ezzel váltak az élelmiszermarketing oktatók kedvenc példameséjévé is. Az élelmiszergyártók szokásos hirdetési fogásai - a fülbemászó dallamok, szlogenek és étvágygerjesztő képek - mellett az Ocean Spray azon tűnődött, hogyan kóstoltassa meg termékeit az emberekkel. A feladatban végül két csoport sietett segítségükre: a vendéglősök és az orvosok. A vendéglátóipar, különösen a bárok, eleve keresték az új italokat - mint új lehetőségeket - a szűk választéktól megcsömörlött vendégeik csalogatására. Az Ocean Spray tehát az áfonyából készült koktélok népszerűsítésébe fogott. Az orvosokat pedig kutatási eredményekkel, konferenciákon győzték meg, hogy az áfonya hatásosan alkalmazható belső, különösen húgyúti gyulladások kezelésére. Az áfonya hatóanyagai ugyanis rontják a baktériumok testen belüli életfeltételeit. Az Ocean Spray 40 éve őrzi piaci vezető pozícióját ezzel a jól bevált stratégiával.

De az áfonya egyéb módon is értékesíthető. 1980 óta az Ocean Spray aszalt és szárított áfonyát is árul, mégpedig pékségeknek és müzligyártóknak. De az innováció itt sem állt meg. A gyümölcslégyártás során az áfonya héját összezúzzák, hogy kinyerjék a benne lévő gyümölcshúst. Kifejlesztettek egy olyan eljárást, amellyel a gyümölcslé a héj szétroncsolása nélkül is kinyerhető. Az áfonya héja alá desztillált vizet juttatnak, így a gyümölcslé a héjon át ozmotikusan távozik. Megmarad a gyümölcslé és a teljes, vízzel teli gyümölcshéj is. Az eljárás szépsége abban rejlik, hogy visszafelé is működik: az áfonya héja újból megtölthető mangó, narancs, szamóca vagy málna levével. Az így nyert különlegességnek két előnyös tulajdonsága is van. Egyrészt az áfonya jól tárolható és süteménybe süthető, míg más gyümölcsök gyorsan romlanak és szétfőnek a süteményekben. Másrészt az áfonyalé, mint melléktermék, biztos piaccal rendelkezik, amely kalkulálható bevételt hoz a konyhára, nem úgy, mint más gyümölcsök esetén, ahol a termés mennyisége határozza meg a szezonális árakat.

Az 1960-as évek óta az áfonyatermesztés mennyisége megötszöröződött. Ez a különleges kis gyümölcs eddig átúszott minden akadályon és szélsebesen pattog tovább a siker útján.